HTML

khívától keletre

"Ejha!" - Frei Tamás

"Tyű!" - Vujity Tvrtko

"Aszta!" - Chrudinák Alajos

"Fúúúú!" - Kepes András

Szerinted hova menjünk legközelebb? Tippeket, trükköket, tanácsokat és gyakorlatilag bármi hasznos egyebet küldj nekünk a khivatolkeletreKUKACgmail.com cimre!

naptár

október 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

linkblog

A tervezett útvonal

2007.07.02. 17:55 |  Bede Márton

2005 elején egy hónapot utaztam Etiópiában, és hazafelé a repülőn azon gondolkodtam, hogy hova kellene menni legközelebb. Olyan helyet akartam, amiről kellően keveset tudtam ahhoz, hogy egyrészt izgalmasnak tűnjön, másrészt pedig sejtsem, hogy nem özönlötte még el sem a szervezett-, sem a hasonlóan taszító hátizsákos turisták tömkelege. Már nem emlékszem, hogy hogyan, de végül a Fülöp-szigeteket választottam. Nagyjából sejtettem, hogy mi van ott (spanyol örökség, érdekes bennszülöttek, sok sziget, dzsungel és remek búvárkodási lehetőségek), és az is vonzónak tűnt, hogy bár alig egy köpésre van Bali és Thaiföld turistagettóitól, mégsem tartozik a népszerű úticélok közé.

Az, hogy egyszer az életben sokkal több időre kellene elutazni annál, mint amit az ember rendes évi szabadsága enged, régi álom volt, de sokáig teljesen irreálisnak tűnt, hogy valaha is elég pénzem és szabadidőm legyen hozzá. Aztán valahogy 2005 folyamán megszületett az elhatározás, hogy egyrészt ketten menjünk, másrészt pedig igenis próbáljunk meg annyi pénzt összeszedni, amennyiből nem csak a Fülöp-szigeteket lehet megnézni, hanem a fél világot.

A hosszútávú utazók nagy része világkörüli útra megy, több kontinenst is végigjárva. Mi ezt nem akartuk, két okból kifolyólag. Egyrészt több értelme van egy kontinenst rendesen megnézni (ráadásul olcsóbb is), mint óceánokon átröpködve mindenből egy kicsit. Másrészt én már elég sokat voltam Latin-Amerikában, az etiópiai utazás emlékei pedig még túl frissek voltak ahhoz, hogy újra hosszabb időt akarjak egyhuzamban Afrikában tölteni. Irántól keletre viszont még egyikünk sem járt.

Így született meg a döntés, hogy átutazunk Ázsián, Üzbegisztántól egészen Indonéziáig. Sok útikönyvet elolvastunk, sok-sok útileírást, blogot és fotógyűjteményt végignéztünk az interneten, és így összeszedtük, hogy pontosan hova is szeretnénk eljutni. Így már meg lehetett tervezni egy útvonalat, ami természetesen eléggé képlékeny, de azért a fontosabb pontjaihoz tartani fogjuk magunkat. Aki használ Google Earth-öt, az itt letöltheti a kinézett célpontokat szépen összegyűjtő .kmz fájlt. Itt pedig egy térkép a hozzávetőleges útvonallal. Az eleje viszonylag pontos, a vége még sokat fog változni.

Az útnak nagyjából négy jól elkülöníthető része lesz. Az első az egykori Szovjetunió volt közép-ázsiai tagköztársaságain megy végig, Üzbegisztántól Kirgíziáig. Viszont kihagyva a túl nagy Kazahsztánt és a túl bonyolult Türkmenisztánt. Budapestről Taskentba repülünk, innét pedig végigjárjuk Khivát, Szamarkandot és Bukharát, az egykori Selyemút ma üzbég területre eső műemlékeit. Szamarkand közelében lépünk át Tádzsikisztánba, ahol először délre megyünk Dusanbéig, majd innét a Pamir Highway nevű, jóval 4000 méter fölé mászó úton keletre és északra a kirgiz határig. Kirgíziával kapcsolatban nincsenek egészen pontos elképzeléseink, de mivel itt nagyon jól szervezett a falusi turizmus, mindenképpen szeretnénk egy kicsit jurtában lakni, esetleg lóháton túrázni néhány napot, majd az Irkeshtam hágón át belépni Kínába.

Az út második szakasza Kínán vezet át. Először is az egykori Selyemút vonalát követve Kashgarból Urumqin, Lanzhoun és Xi’anon, a kínai birodalom egykori fővárosán keresztül eljutunk Pekingbe. Innét valószínűleg elrepülünk Hongkongba (de az is lehet, hogy Sanghajba), onnét pedig lemegyünk Dél-Kína Yunnan nevű tartományába, ahol bejárjuk a minden kínai étterem faláról ismert, furcsa formájú hegyekkel tarkított tájat.

A harmadik szakasz Délkelet-Ázsiát járja be, és még eléggé kidolgozatlan. Az valószínű, hogy Myanmarban kezdjük, mert oda Kínából a legegyszerűbb bejutni. Onnét talán a Thaiföld-Laosz-Vietnam-Kambodzsa-Thaiföld-Malajzia útvonalat követjük, de simán lehet, hogy nem. Útközben pedig folyamatosan olcsó tokiói repülőjegyekre vadászunk, mert nagyon-nagyon szeretnénk eljutni Japánba. Sajnos ott egy hét annyiba kerül, mint egy hónap Laoszban, de majd valahogy megpróbáljuk kigazdálkodni.

Az utolsó szakasz az indonéz szigetvilágon és a Fülöp-szigeteken vezet át, fogalmunk sincs még, hogy hogyan. Indonézia magában is egy komplett kontinens, úgyhogy muszáj lesz szelektálni a szigetek közt. Szumátrára mindenképpen szeretnénk menni, Jávára és egy kicsit Balira is, aztán meg Komodóra és valahogy Pápuára is. Közben mindenképpen akarunk jó sokat búvárkodni. A Fülöp-szigetekről pedig végképp fogalmunk sincs, még az is lehet, hogy a végén pont oda nem jutunk el, ahova a kezdet kezdetén el akartunk utazni.

Nem tudjuk, hogy pontosan hol fog véget érni az utazás. Amikor elfogy a pénz, az idő vagy a kedv, veszünk két repülőjegyet haza.

Címkék: utazás előtt