HTML

khívától keletre

"Ejha!" - Frei Tamás

"Tyű!" - Vujity Tvrtko

"Aszta!" - Chrudinák Alajos

"Fúúúú!" - Kepes András

Szerinted hova menjünk legközelebb? Tippeket, trükköket, tanácsokat és gyakorlatilag bármi hasznos egyebet küldj nekünk a khivatolkeletreKUKACgmail.com cimre!

naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

linkblog

Néhány elsárgult fénykép

2007.12.12. 13:13 |  imecs + bede

Először azt hittük, roppant ötletes dolog részünkről egymást fotózó kínaiakat fotózni. Később sajnos fel lettünk világosítva, hogy minden harmadik Kínába érkező nyugati turista ezzel üti el a lyukas óráit, úgyhogy most már nem képzeljük magunkat nagyon eredetinek. Az egymást fotózó kínaiakon viszont még most is ugyanolyan gonoszul tudunk röhögni, mint amikor valamikor két hónappal ezelőtt először láttunk ilyet.

A kínaiak egyszerűen imádnak fényképezni és fényképezkedni. Van egy olyan érzésünk, hogy náluk a turizmus elsődleges célja éppen a fényképezkedés, pontosabban annak eredményének otthon mutogatása az irigységtől sárguló (s-á-r-g-u-l-ó) szomszédoknak. Ezzel speciel nincsenek egyedül a világ népei közt, harci szellemben és lelkesedésben viszont mindenképpen igen. Nyugaton a japánokat szokás a kényszeres és folyamatos fényképezés rabszolgáinak tartani, de ők sehol sincsenek a kínaiakhoz képest.


Akárcsak a japánok, a kínaiak is nagyon szeretnek csoportokban ugyanazt fényképezni. Figyeljük meg például az alábbi képen, amely Leshanban, a világ legnagyobb Buddha-szobra előtt készült, ahogy minden objektív ugyanarra a pontra fókuszál, miközben gazdáik éppen nem látnak semmit egymástól.


Amiben viszont a kínaiak igazán nagyok, az a szólóban fotózás. Van egy speciális kínai fotózó-alapállás, ami különösen férfiaknak áll jól, és magyarul leginkább pucsításnak nevezhető. Az alanti, Makaóban fényképezni készülő úr igazi mestere a szakmának. Szenteljünk figyelmet a berogyasztott térdeknek, a tüzelő macskára emlékeztető módon hátradugott popsinak, a leszegett fejnek és az enyhén buzoid kéztartásnak.


Nem csak a kínai fényképészek, hanem a magukat éppen lefényképeztető kínai férfiak is kedvelik a kifacsart, túlzottan feminin testtartást. A bőrkabátos úr itt lejjebb a Longmen-barlangok előtt támaszkodik rá úgy a korlátra, hogy azt Jean-Paul Gaultier is megirigyelné. Fontos tudni, hogy a fénykép elkattintása után helycsere következett, és az itt fényképező, alig pucsító két férfi egyike majd másika is a korláthoz állt megörökíttetni magát. Majd ez a körforgás egy délelőtt alatt még vagy harmincszor lezajlott, minden egyes jelentősebb szobor előtt.


Aztán pedig van, amikor minden összejön. Kicsit pucsító fotós, nőiesen támaszkodó kínai, ÉS MINDEZ EGY BASZOTT NAGY VIRÁGSÁRKÁNY ELŐTT. Szép.


A férfiakhoz képest a kínai nők általában egész visszafogottan fényképeztetik magukat. Többnyire megelégszenek a vihogással és egyik kezük hüvelyk- és mutatóujjának segítségével egy V-jel formázásával. Hogy felnőtt nők miért utánoznak húsz évvel ezelőtti japán tinédzsereket, azt nem sikerült megfejtenünk, viszont a gyakorlatot azért megörökítettük.


A kínaiak talán legfurcsább fotózkodási szokása az, hogy egészen megdöbbentő, európai szemmel teljesen érdektelen tárgyak és tájak előtt is imádják magukat megörökíteni. Itt van például ez a két tinédzser, a Dagi és a Zavarodott, akik valamiért egy olyan kőtigris előtt akarták magukat lekapni, amilyenből még egymillió van Kínában.


És itt van ez a kínai mércével kifejezetten jólszituáltnak tűnő nyugdíjas pár, akik a hongkongi vidámpark-akvárium-állatkert panda-kifutója előtt egészen beleszerettek egy műanyag pandakukoricába.


Több ezer fényképezkedő kínai végigélvezése után jöttünk rá, hogy a mi kedvenceink azok, akik a lehető legbüszkébben szeretnek pózolni. Erre általában a legszakadtabb kínai turisták hajlamosak, csak ők tudnak úgy beállni egy objektív elé, hogy minden porcikájuk ugyanazt mondja: „ENGEM nézz, köcsög, ami mögöttem van az csak az enyém, ez viszont ÉN vagyok“. Ezt mondja például ez a piros táskás hölgy is a már fentebb szerepeltetett kaifengi virágkiállításról.


Amikor a kínait csoportban fotózzák, természetes reakció, hogy igyekszik a képen szereplő többi embernél faszább gyereknek tűnni. Amikor az ember kínai földműves, akit a Párt hozott fel Pekingbe megnézni a Tiltott Várost, az egymásra licitálás akár beteges méreteket is ölthet. Az alábbi képen a hátsó férfi csak magasságával, a másik pedig divatos garbó-zakó kombójával igyekszik tudatni a világgal, hogy ki is a főnök, a két nő viszont mindent bevet. Ahogy a szélső csípőre teszi a kezét, a középső pedig vagányul belenéz a kamerába, az nekünk a második kedvenc elkapott kínai pillanatunk.


Az első ugyanis az ebben a bejegyzésben legelöl szereplő öregúr a szemetes előtt az ő mágikus botjával. Leginkább ugyan Yodára hasonlít, viszont legalább harmincféle harcművészet feketeöves mestere, és egyetlen ujjának mozdulatával elintézi, aki nevetni mer rajta.

komment

Címkék: kína úton

süti beállítások módosítása