Minél közelebb kerülünk az indulás pillanatához, egyre erősebbek lesznek a félelmeim a következőkkel kapcsolatban.

1. Mi van, ha végig hasmenésem lesz? Ez tegnap ütött szöget a fejembe, miután másnaposan a Lanzhouban ebédeltem zöldhagymás birkát, este nyolckor pedig a Hanoi nevű vietnámi étteremben ücsörögtünk négy fogás felett. Ennek köszönhetően éjjel többször kellett kirohannom vécére, és még ma reggel is borzasztóan rossz a gyomrom. Szörnyű éjszakám volt, és el sem tudom képzelni, hogy milyen lesz, ha nem a saját tiszta vécémen, hanem egy sötét budiban kell ugyanezt végigjátszanom, valahol Dél-Kínában. 

2. Mi van, ha idegesíteni fog, hogy esélyem sem lesz jó nőnek lenni hosszú hónapokon keresztül? Mondjuk ez a terhesség kapcsán is foglalkoztat, de azért ez mégsem egészen ugyanaz. Elég nehezen képzelem el az életet úgy, hogy három bugyi, két póló és egy Teva - szandál meríti ki az "öltözködés" örömét. Még jó, hogy egyáltalán nem vonzódom az ázsiai férfiakhoz, így nem is kell túl sok mindenkinek tetszenem sem.

3. Hogy fogom tudni megoldani a napi arcmosást, tonikozást, ránctalanítást, testápolást és minden olyasmit, amit itthon is túlzásba viszek, de elválaszthatatlan tőlem tízéves korom óta. Mi van, ha a sok naptól tönkremegy a bőröm egy életre? Ja, és a hajam. Hogy fogom kibírni fodrász nélkül? Sajnos én minden vagyok, csak nem hippi.

4. Mi van, ha nem lesz munkám, amikor hazajövünk? Két állással, és jó fizetéssel ez igenis egy issue, még akkor is, ha mindenki azt mondja, hogy ez nem fog érdekelni a harmadik hét után.

5. Mi van, ha ott akarok maradni? Ha egy csendes-óceáni szigeten egyszer csak rájövök, hogy engem egyáltalán nem érdekel se Budapest, se karrier, se semmi és eszemben sem lesz hazajönni?

6. Mi van, ha megunjuk egymást? Egyelőre nehéz elképzelni, hogy hosszú hónapokig ketten leszünk összezárva. Ha annyira besokallunk, hogy csak a kedvenc filmünk, sok bor és pizza segítene, de ezekre esély sem lesz, akkor ezt hogyan fogjuk lereagálni?

7. Mi van, ha minden óvintézkedés ellenére, mégiscsak sikerül beszerezni egy durvább betegséget?

8. Mi van, ha történik egy családtagommal/barátommal valami, én pedig több ezer kilométerre leszek innen? Mondjuk ez most is létező para, hiszen a szüleim régóta külföldön élnek, na de legalább Európában.

9. Ha folyamatosan vásárolnék, mert hát miért pont ott nem akarnék vásárolni, akkor mi lesz? Ha minden országból hazavinnék egy kézi szövésű szőnyeget, vagy valami egyéb létfontosságú tárgyat, ami egy életre arra az országra emlékeztetne, de mégsem tehetem, mert nem cipelhetem tovább magammal még hónapokig? Vajon ezen mennyit fogunk veszekedni?

10. Mi van, ha addig elhagyom az útlevemet? Mondjuk ez tényleg hatalmas baromságnak tűnik, de mégis? Van benne sok vízum, sok pénzért, velem pedig általában ilyenkor szokott történni valami.*

*Update: Boston es Stockholm közt, július 13-án -pénteken-, tényleg majdnem elhagytam az útlevelemet. De végul meglett, becsúszott a székem alá. Soha nem éreztem még ilyen értékesnek a tádzsik vízumomat.