Ezen azt oldalon utunk ilyen vagy olyan szempontból legemlékezetesebb pillanatait és miegyebeit gyűjtjük össze.

Általános
Legjobb ország látnivalóilag: Kína.
Legrosszabb ország látnivalóilag: Brunei.
Legjobb ország természetileg: Tádzsikisztán és Indonézia.
Legrosszabb ország természetileg: Laosz.
Legszemetesebb ország: Kambodzsa.
Legjobb város: Kiotó és Hongkong.
Legrosszabb város: Manila, Fülöp-szigetek.
Legbüdösebb város: Phnom Penh, Kambodzsa
Legdrágább nap (nem számítva a nemzetközi repülőjegyek árait): 08.06.04 222 USD, Matsumoto-Nagano-Matsumoto.
Legolcsóbb nap: 07.09.16. Wakhan-völgy, Tádzsikisztán, 14 USD. Egy koszos putriban aludtunk és nem volt mit enni. Egyetlen luxuskköltségünk két gyümölcslé volt, amiknek lejárt a szavatossága.
Legtöbb nap fehér arc nélkül: Majdnem négy. Emei Shan-Zigong-Zhaotong-Caohai-Kunming, Kína.
Leghosszabb idő magyar turista nélkül : Majdnem öt hónap. A kambodzsai Siem Reaptól egészen utunk legvégéig.
Legfeleslegesebb nap: A vacakolás Szumátrán, mielőtt eldöntöttük volna, hogy jobb lesz nekünk a Fűszer-szigeteken.
Legfárasztóbb nap: 2008.08.09-10., Denpasar-Dzsakarta, Indonézia. Több, mint 26 óra folyamatos utazás busszal és vonattal. A vonaton ráadásul csak a földön tudtunk ülni egy fél négyzetméteres zugban.
Legtöbb fénykép egyetlen nap alatt: 29 darab, 2008.04.28, Kakasviadal, Loboc, Fülöp-szigetek
Legnagyobb csalódás: Kirgíziában már túl hideg volt ahhoz, hogy az ország jelentős részét igazán élvezni tudjuk. És hogy Laosz mennyire semmilyen.
Legkellemesebb meglepetés: Hogy milyen egyszerű és remek dolog utazni. És hogy egy évig semmi bajunk nem esett.
Legfeleslegesebb tárgy, amit magunkkal hoztunk: Mielőtt hazaküldtük volna, a fotóstáska. Bár azt sem tudjuk pontosan, miért volt nálunk egy méter lánc és öt méter damil.
Leghasznosabb tárgy, amit magunkkal hoztunk: Hálózsák-bélés.
A legidegesítőbb dolog az utazásban : Azok a bennszülöttek, akik annak ellenére is beszélgetni akarnak velünk, hogy mi meg velük egyáltalán nem. És a folyamatos izzadás.

Utazás
Legjobb utazás: A Dusanbe-Khorog repülőút, és a Star Ferry Hongkongban Hongkong és Kowloon közt. A Sittwe-Mrauk U hajóút Mianmarban mindkettőt lenyomná ha csak az út első fele számítana, de az utolsó négy órát végigrettegtük a sötétben.
Legrosszabb utazás: Penjikent-Dusanbe kamionút, de az indonéz repülőutakon is van min izgulni.
Ahol a legkönnyebb utazni: Japán.
Ahol a legnehezebb utazni: Tádzsikisztán.
Legnagyobb eltévedés: Szamarkandban egy sajnálatos tévedésből kifolyólag rosszul jelöltük be a térképen a szállásunk pozícióját a főtérhez képest. Ezért az első két napban bárhova akartunk menni, garantáltan nagyon eltévedtünk.
Legkönnyebb határátlépés: Malajziába be a Kuala Lumpur-i repülőtéren és a Fülöp-szigetekre be a manilai reptéren.
Legidegesítőbb határátlépés: Laosz-Kambodzsa. Elfelejtettük a nevét a határátkelőnek, de csak egy van. Nincs tömegközlekedés, ezért muszáj valami céggel menni. A lehúzás gyakorlatilag garantált, mindkét oldal határőrei minden mozdulatukért minden turistától beszednek fejenként egy dollárt. Az utazási irodák igazi aljas, szemét maffia mind, nekünk egy óra ordítozásunkba került, hogy végül ne dobjanak ki a buszból egy várossal korábban a megbeszéltnél. Végül nem csak magunknak, hanem még húsz teljesen szerencsétlen nyugati turistának is mi voltunk kénytelenek kikaparni a gesztenyét.
Leglecsoffadtabb reptér: Sittwe, Mianmar. Voltak kisebbek, de ennél nyomorultabb egy szál sem. De azért említsük meg a Hanoit is, ahol éjjel a patkányok átveszik az uralmat.
Legtávolabbi reptér a központtól: A manilai fapados terminál 90 kilométerre van a várostól.

Látnivalók
Legbénább látnivaló: A Whisky Village néven futó valami az észak-laoszi Phonsavan mellett. Egy putriban egy hordó cefre, ennyi az egész. Még az aznap később megtekintett rozsdás szovjet tanknál is sokkal bénább volt. Magunktól nem néztük volna meg, de sajnos megállt itt a minibuszunk.
Leggusztustalanabb látnivaló: Mount Popa, Mianmar. Egyetlen hosszú lépcsősor, tele majomszarral, -húggyal és -vérrel.
Legnagyobb giccs: Frissen felújított, papíron régi kínai épületek, mint a Nyári Palota Pekingben. És a folyamatosan díszítgetett mianmari buddhista sztúpák.
Legszebb napfelkelte: Taungoo, Mianmar. Egyenesen az ágyból nézve.
Legszebb naplemente: Bagan, Ngapali Beach, Kei.
Legjobb múzeum: A nagy Sanghajban és a tokiói Nemzeti Múzeum.
Legbénább múzeum: Khorog, Tádzsikisztán. Sztálin-portrék, szomorúan kitömött kőszáli sasok és borzalmasan ijesztő ősember-bábuk minden rendszer nélkül egymásra hányva. A saigoni nemzeti múzeumon viszont még röhögni sem lehetett.

Emberek
Legjobb fej emberek: Mianmariak és filippínók.
Legrosszabb fej emberek: Nyugati szexturisták Délkelet-Ázsiában.
Legmenőbb népviselet: Észak-mianmari palaung nénikék csíkos szoknyája. Jó drágán lehetne árulni Európában.
Legviccesebb öltözék: Kirgiz süvegek.
Legkoszosabb emberek: Tádzsik és kínai földművesek, valamint a kolduló filippínó utcagyerekek.
Legjobb nők: Thaiföld.
Legrosszabb nők: Üzbegisztán.
Legjobb csávók: Japán.
Legrosszabb csávók: Indonézia.
Legkövérebb emberek: Filippínók.
Legsoványabb emberek: Mianmariak.
Legbutább emberek: Indonézek.
Legokosabb emberek: Kínaiak.
Legjobb fej bennszülött: Geisevi vendéglátónk, Gulshad Gulshajev, és észak-mianmari vezetőnk, aki marsadjon névtelen.
Legrosszabb fej bennszülött: A részeg a Dazhai-Longsheng buszon, aki meg akart minket verni, valamint a nyomulós indonéz férfiak.
Legszórakoztatóbb turista: Bostjan, a szlovén Biskekben. Már kora délután elkezdett inni egy kirgíz esküvőn, este pedig mindenki fetrengett a röhögéstől, ahogy a hathónapos indiai útja alatt megismert összes helyi őrültet eljátszotta, félig szlovén-, félig indiai-angol akcentussal. És Alexander, a Taskentben felnőtt, ma Kanadában távoktatással foglalkozó ötvenes zsidó, aki messze a legintelligensebb turista volt mindenki közül.
Legjobb fej turista: Két izraeli pár, akikkel sokat utaztunk együtt, és a két francia pszichológus, akik egyikünk születésnapjára vettek egy békás sörnyitót.
Legrosszabb fej turista: Ha a kínai belföldiek és a szexturisták nem számítanak, akkor Miguel, a katalán. Miguel időjárástól függetlenül hegymászó-bakancsot, bermudát, kínai bőrdzsekit, óriási szakállat, kopasz fejet és hászid kalapot visel, valamint egy esernyőt is hord magával. Így mászkált egy hónapot Afganisztánban, ahol valószínűleg a tálibok féltek őt elrabolni. Korábban két évig kabbalát tanult Izraelben, illetve keleti filozófiát Barcelonában, állítása szerint a kabbalának köszönhetően van jövőbelátó képessége. Öt éve utazik a világban, mindenen balhézik, csak a pénzről tud beszélni, és irtózatos nagy köcsög. Viszont élő legenda, már jóval azelőtt hallottunk tőle más utazóktól, hogy személyesen is találkoztunk volna vele. Legjobban az izraeliek röhögnek rajta.
Legostobább turista: Az ausztrál lány a kínai Guilínban, aki megkérdezte a recepción, hogy lehet-e metróval menni a nyolcvan kilométerrel arrébb lévő szomszéd városba.
Legöregebb turista: A 88 éves Sam Alaszkából, akivel Bandán laktunk egy helyen. Tavaly még síelt. A hatvanas évekig biológiát tanított a Berkeley-n, de aztán mindenből elege lett, és felköltözött északra egy kunyhóba, ahol hosszú ideig évente csak egyszer látogatta meg egy hidroplán. Prémvadászatból élt, és arra a legbüszkébb, hogy rozsomákot nála jobban senki nem tudott fogni.
Leghosszabb ideje utazó turista: A két francia bringás Tádzsikisztánban két éve volt úton. A jachtos brit házaspár Bandán öt éve, de ők minden évben három hónapra hazamennek a gyerekeikhez. Öt év alatt értek el Hongkongból Indonéziába, csak a Fülöp-szigetek körül egy évet töltöttek.
A legtöbb magyar turista: Hat, Yangon-Bangkok repülőút.
Legfurcsább magyar: A lelkipásztor, aki odajött hozzánk a biskeki internetkávézóban. Csak Magyar Nemzetet olvas, egy gyülekezetet vezet Biskekben, és már Afganisztánban is volt az ottaniak lelki üdvéért imádkozni.
Legmegdöbbentőbb magyar kapcsolat: Bagan, Mianmar. A hotelben mellettünk egy olasz család lakott, két gyerekkel. Mindannyian nagyon olasznak néztek ki, és a szülők nagyon olaszul is viselkedtek. Aztán meghallották, hogy magyarul beszélünk, és ők is átváltottak magyarra, mert 15 éve van egy panziójuk Szilvásvárad mellett.
Leghülyébb név: Themistocles P. Intig, a bajszos és kövér tiszt, aki Boholban megosszabbította a Fülöp-szigeteki vízumunkat.
A legtöbb rastafrizurás turista egyetlen nap alatt (a híres Bede-féle hippiindex): A várakozásoknak megfelelően a bangkoki Khao San Roadon kevesebb, mint három óra alatt 21 rastafrizurát (köztük egy igazi jamaikait is), 8 egyéb kreatív frizurát (taraj, fonott, stb.) valamint 1 kreatív szakállat láttunk.

Szállás
Legjobb szállás: Myanmar Beauty Guesthouse, Taungoo, Mianmar és La P’tite Kepa, Alor, Indonézia.
Legrosszabb szállás: A koszos putri Darshaiban, a Wakhan-völgyben, ahol éjjel ellopták a kajánkat a kisbuszból és a lepedőnek hányásszaga volt. Ha lesz ennél rosszabb, hazamegyünk.
Legrosszabb, szállodának nevezett szállás: Oewa Asia Hotel, Semarang, Indonézia.
Legdrágább szállás: 86 USD, Murataya Ryokan, Kanazawa, Japán.
Legolcsóbb szállás: 4 USD, Langar, Wakhan-völgy, Tádzsikisztán. Ha csak kétágyas szoba számít, akkor 4,6 USD, Phoukham Guesthouse, Phonsavan, Laosz.
Legpofátlanabb szállásár: 50 dollár egy tizenötöt érő szobáért a fülöp-szigeteki Baguióban. A nevére nem emlékszünk, de a Jollibee gyorsétteremmel egy épületben van, és a szobákban a szag is ennek megfelelő.
Legjobb szállodai kilátás: Simon’s Inn, Batad, Fülöp-szigetek. Lábunk alatt a rizsteraszok. És Vietnamban a Nha Trang Beach Hotel tizedik emeletéről alattunk a pálmafák és az óceán.
Legfurcsább szállodai másodállás: Pamir Lodge, Khorog, ahol a kertben volt a helyi iszmailita közösség imaterme is. Az Osh külvárosában lévő kamionos motelben egy titkos savanyúság-gyártó üzem is működött. A kuplerájokra itt nem térnénk ki.
Legtöbb éjszaka egy szálláson: Tizenhárom, Kepa, Indonézia.
Leghangosabb szállás: Pondok Lodge, Kuala Lumpur. A szobánk alatt és mellett is volt egy-egy diszkó, hajnali háromkor még mozgott a falon a tükör a basszustól.
Legnevetségesebb szállodai praktika: Valami Business Inn, Bacolod, Fülöp-szigetek. A kétágyas szobához csak egy reggelit adtak, arra hivatkozva, hogy a szoba már eleve elég olcsó. Pedig közel sem volt az.

Étel-ital
Legjobb étkezés: Dim sum Sanghajban, hotpot Csengduban, kacsa Pekingben. Kínában nehéz választani. Valamint a Two Brothers Restaurant herkentyűi Ngapali Beachen és a Mermaid étterem Hoi Anban.
Legrosszabb étkezés: Szinte az összes a Pamírban. Tényleg nagyon nehéz lenne megmondani melyik.
Legdrágább étkezés (két főnek): 69 USD, People’s Palace thai étterem, Manila. Nagyon finom volt, egy-két kivételt leszámítva az összes budapesti éttermet hülyére verné, de ennyi pénzt nem szabad ételért fizetni Ázsiában.
Legolcsóbb étkezés: 0,6 USD, Mandalay. A 81. utcában egy járdára kitelepült csapátistnál öt csapáti és öt kis tálka curry járt ezért.
Legjobb házikoszt: Mutiara Guesthouse, Bandaneira, Indonézia.
Legrosszabb házikoszt: Murghab, Tádzsikisztán
Legcsípősebb étel: Egész utunkon egyetlen étel volt, amit nem bírtunk megenni, egy, az étlapon még ártatlannak tűnő padlizsános valami egy bangkoki étteremben. A feléig küzdöttünk, aztán feladtuk, mert kimarta a manduláinkat is.
Legjobb reggeli: A szusi a tokiói halpiacon.
Leghülyébb nevű étterem: Rich Men Café, Osh, Kirgízia. A szintén kirgíziai Kochkorban sajnos nem mentünk el a Men Disco-ba, pedig sokat ígért.
Legjobb helyi sör: Szinte bármelyik Japánban.
Legrosszabb sör: Valamelyik szintetikus úton előállított kínai.
Legdrágább sör: 4.8 USD, 500 ml-es korsó, Japán.
Legolcsóbb sör: 0,27 USD, 600 ml-es üveg, Bianjing Beer, Éjszakai piac, Kaifeng, Kína.
Legfinomabb ital: Zöldcitromos kókusz-shake a Phnom Penh-i Romdeng étteremben.
Legfinomabb rövidital: Shochu, japán rizspálinka.
Legrosszabb íz: A mézben pácolt filippínó felvágottak, különösen a bacon és a kolbász. Azok a legrosszabbak, amik nem is igazi húsból készülnek, hanem műanyagból.

Kultúra
Legtöbbször meghallgatott szám: M.I.A.: Paper Planes, 63-szor.
Legjobb könyv, amit volt szerencsénk valamelyik szálloda más utazók által hátrahagyott könyvtárából elolvasni : Carl Hiaasen: Lucky You
Leghülyébb könyv: A Phnom Penh-i szállásunkon láttunk egy Backpacker’s Bible nevű könyvet a polcon. Azt hittük, hogy ilyen tréfás tanácsokkal teli hülyeség fiatal utazóknak, de nem. Ez bizony tényleg egy Biblia volt, pontosabban annak hátizsákos utazásra értelmezhető passzusai „igazi utazók“ történeteivel kombinálva, amelyek mind arról szóltak, hogy a főhősnek Jézus segített eligazodni Thaiföldön meg Guatemalában.
Legmegdöbbentőbb könyv szállodai könyvtárban: Ernyey Béla Curva Pericolosa című műve a kelet-indonéziai Kepán.
Legjobb, az ország minden hangszórójából ordító zene: Rihanna: Umbrella, Üzbegisztán kedvenc slágere 2007 nyarán, valamint a Fülöp-szigeteké 2008-ban.
Legrosszabb, az ország minden hangszórójából ordító zene: Chris de Burgh: Lady in Red, Közép-Ázsia kedvence a nyolcvanas évek óta. És a Dragostea Din Tei (Numa numa jej) kínai, kicsit tovább butított verziója. Bár a mianmari feldolgozás is nagyon kemény.
Legsúlyosabb helyi tévéműsor: Az angol nyelvű kínai hírtévé, a CCTV9 beszámolói a 17. pártkongresszusról.
Legjobb Lonely Planet útikönyv: Myanmar 2005. Pontos, vicces és van stílusa.
Legrosszabb Lonely Planet útikönyv: Southeast Asia on a Shoestring 2005. Roppant laza és fiatalos próbál lenni, de ahhoz már szemérmes, hogy megírja, hol melyik drog mennyibe kerül.
Legnagyobb baromság, amit útikönyvben képes volt valaki leírni: Hogy Közép-Ázsiában mindenkiben dúl az önzetlen vendégszeretet.

Egyéb
Legtöbb pénz egyetlen amerikai dollárért: 16000 vietnami dong.
Legkevesebb egy amerikai dollárért: 1,3 brunei dollár
Legdrágább belépő: 27,3 USD per fő, Ocean Park, Hongkong. 24,3 USD per fő, Mogao-barlangok, Dunhuang, Kína.
Legnagyobb patkány: Phnom Penh külvárosában feküdt az út közepén, mind a négy lábát az ég felé meresztve. Körülbelül akkora volt, mint egy macska, a halál oka valószínűleg szívroham volt.
Legtöbb patkány: Hanoi nemzetközi repülőtere. Éjfél után teljesen átvették az uralmat, az összes bezárt szuvenírboltból kihallatszott a neszezésük, néha pedig teljesen pofátlanul a várótermen is keresztülrohantak.
Legnagyobb állat, amivel egy járműn utaztunk: Disznó, Bohol, Fülöp-szigetek. Szerencsére a csomagtérbe rakták a buszon, ami ellen egyébként elég erélyesen tiltakozott.
Legundorítóbb klotyó: A murgabi bazár közvécéje, a szamarkandi hentesüzlet mögötti klotyó, a weiningi pályaudvar második emeletén a munkások fürdőszobája, valamint a Bandaneira-Tual hajóúton a női vécé, a zuhanyba dobált betétekkel, bokáig érő vízzel és egy rakás rohadt trópusi gyümölccsel.
Legjobb klotyó: Bármelyik Japánban, amelyiken volt seggmosó funkció.
Legrosszabb vécéélmény: Sepilok, Maláj-Borneó. Útkereszteződéstől sprint be egy szántóföldre, bokáig süppedés a sárba, hangyatámadás, minden.
Legundorítóbb betegség kolduson: Egy Phnom Penh-i szerencsétlen fején volt egy még egyszer akkora dudor.
Legtöbb koldus és utcagyerek: Manila.
Legszemetebb koldus-taktika: Ezt nem tapasztaltuk személyesen, csak hallottunk róla. Mindenesetre az indonéziai Nias szigetén a helyiek teknősöket kínoznak a tengerparton, és csak akkor hagyják abba, ha a turisták fizetnek.
Legsiralmasabb kóborkutyák: Mingun, Mianmar.
Legundorítóbb taxisofőr: Aki Bangkokban bevitt a buszpályaudvarról a szállásunkra. Egyszerre fikázott, piszkált fogat és köpködött ki az ablakon.
Legrosszabb internet: Ranovan Computer, Tual, Kei-szigetek, Indonézia. Néha sikerült ugyan csatlakozni, de emailt megválaszolni például már soha. Bármit reklamáltunk, hogy valami nem működik, mindig ugyanaz volt a válasz: „monitor error“. Aztán egyszer azzal fogadtak minket, hogy „server error“, és mi egyből sejtettük, próbálkozni sem érdemes, annyira súlyos lehet a gond.
Legkellemetlenebb szakadt és gyűrött ruhában mászkálni: Hongkong.
Legsúlyosabb baleset: 2007. december 29, amikor kettőnk közül a születésnapos ült az anyósülésen Salay és Bagan közt Mianmarban. Itt jobboldali közlekedés van, viszont az autók nagyobbik része még a brit rendszer szerint jobbkormányos. A sofőrök mind bénák, és a keskeny utakon képtelenek normálisan elmenni egymás mellett, mert nem tudják megsaccolni az autójuk bal szélét. A mi kocsink is kicsit hozzáért egy velünk szembe száguldóhoz, amitől a baloldali visszapillantótükör üvege több darabban berepült az autóba. Aki születésnapos, arra vigyáz a jóisten, mert egy karcolás sem esett rajta. Utána egy ideig eljátszottunk a gondolattal, hogy mi van, ha nincs rajtunk napszemüveg és valamelyik üvegdarab szemmagasságban érkezik.
Legsúlyosabb baleset, amelynek nem voltunk szenvedő alanyai: Moped-karambol a laoszi Luang Prabangban az orrunk előtt.
Legsúlyosabb egészségügyi probléma: Tüszős mandulagyulladás a kirgíziai Oshban, 40 fokos lázzal.
Legsúlyosabb hiba: A Sandakan-Kota Kinabalu buszon felejtettük egyikünk szemüvegét. Vissza kellett hívatni a buszt a pályaudvarra. Hogy visszakaphassuk.
Legcsúnyább lehúzás: A kínai éttermek túlszámlázásai minden tételnél, ami nem szerepel az étlapon, ám a pincérek rátukmálják a külföldi vendégre. Valamint a tádzsik sofőrmaffia és a turistákkal fizettetett pofátlan busz- és hajójegy-árak Mianmarban.
Legijesztőbb pillanat: A 15 órás Penjikent-Dusanbe buszozás, és a verekedni akaró részeg Dazhainál.
Legigazságtalanabb ordibálás: Szerencsétlen taxissal, aki a Fülöp-szigeteki Iloilóban kivitt a reptérre. Mi úgy tudtuk, hogy csak négy kilométerre van a várostól, ezért rendkívül idegesek lettünk az ajánlattól, hogy ne használjuk az órát, inkább állapodjunk meg valami árban. Aztán amikor már harminc perce mentünk a sötét pusztaságban, elkezdtünk ordítani, hogy azonnal álljon meg, forduljon vissza, és ne próbáljon minket elrabolni. Azzal védekezett, hogy már új reptér van, huszonöt kilométerre a várostól. Hezitáltunk, hogy kiszálljunk, de aztán adtunk neki még egy esélyt. És neki volt igaza, úgyhogy kapott is két dollár borravalót.