Az internet az utazó nagy barátja. Segítségével lehet kapcsolatot tartani az otthoniakkal, ellenőrizni a bankszámlákat, sőt, az igazán elszántak még blogot is frissítenek. Aki az utóbbira szánja magát, annak erősen ajánljuk, hogy vigyen magával laptopot is, ám most nem ennek a mikro-szubkultúrának az igényeivel fogunk foglalkozni. Hanem azzal, hogy az internet miként teheti gördülékenyebbé az egyszeri utazó mindennapjait.
Mert internet a világon mindenhol van, a mi tapasztalaink legalábbis ezt igazolják. Vagy ha nem is mindenhol, két napon belül könnyű elérni egy internet-csatlakozással ellátott számítógépet, és ha az ember hosszú ideig utazik, két napig nyugodtan lehet várni. A tádzsikisztáni Murgabban például a helyi NGO-irodában van egy megdöbbentően gyors szatelit-internetes megoldás. A mianmari Nyaung U-ban a piacon van egy stand, amelyiknek a hátsó szobájában egyetlen, borzasztó lassú, de néha azért működő gép áll. Az indonéziai Sumbawa Besarban van egy kínaiak által működtetett internetkávézó, ahol ugyan a földön kell ülni ezeréves gépek előtt, de alkalmanként akár hosszú percekre is él a kapcsolat. Van egyébként egy jó tanácsunk, amely a világ valamennyi településére érvényes. Az internettel felszerelt boltok általában a helyi telkó-központ közelében vannak, a helyi telkó-központ nagy antennái pedig mindenhonnét látszanak.
Az utazó alapvetően két okból használja az internetet: informálódni és ügyet intézni. Kezdjük az elsővel. Nincs messze a nap, amikor útikönyveket már csak a nyomtatott szövegek megszállottjai fognak vásárolni, mivel azok összes tudása sokkal részletesebben és sokkal frissebben elérhető lesz a világhálón. Az útikönyv-kiadók vonakodnak műveikből néhány oldalnál többet feltenni az internetre, viszont szerencsére vannak remek oldalak, amelyek bőkezűbben bánnak az információval.
A két legjobb, egyaránt közösségi, turisták által bepötyögött jótanácsokra, beszámolókra, tippekre és trükkökre épülő weboldal, a VirtualTourist és a TripAdvisor. Az előbbi inkább hátizsákos turistákra céloz, az utóbbi sokkal kevésbé, így nagyon leegyszerűsítve elmondható, hogy ha az ember mauritániai panziókról szeretne mindent megtudni, akkor használja az elsőt, ha meg maldív-szigeteki ötcsillagos szállodákról, akkor az utóbbit. Ezeken az oldalakon néhány nagyon obskurus desztinációt leszámítva tényleg mindenről van legalább valami, bár az is igaz, hogy az információ földrajzilag elég egyenlőtlenül van elosztva, bizonyos országokról néhány megszállott szakembernek köszönhetően mindent meg lehet tudni, másokról meg csak sokkal kevesebbet.
Az internetnél mindig felmerül a megbízhatóság kérdése is, ám mi tapasztalataink alapján ki merjük jelenteni, hogy a gyorsan elavuló útikönyvekkel szemben ezek a honlapok simán felveszik a versenyt. Amikor például a fülöp-szigeteki Donsolba készültünk érdescápa-nézőbe, az útikönyvekben említett összes szálláslehetőség már foglalt volt. Aztán a VirtualTourist segítségével rátaláltunk a Razo-családra, akiknél remekül éreztük magunkat, és még rájapörköltet is kaptunk vacsorára.
Amikor általános keresgélésnél valami konkrétabb információra van szükség, a klasszikus fórumok verhetetlenek, és ezek közül szerintünk kiemelkedik a Lonely Planet által üzemeltetett Thorn Tree. Nekünk itt minden kérdésünket megválaszolták, pedig voltak köztük rendkívül hülye darabok is. Amikor ennél is mélyebbre kell ásni, érdemes az adott helyen élő expatok vagy angolul író helyiek blogjait áttúrni, ezek mindig tele vannak érdekes adatokkal. Ismét egy, a való életből vett példa. Amikor a malajziai Penangban el akartunk menni enni egy jót, öt percbe került megtalálni egy rakás helyi kajablogot, és még öt percbe kiválasztani egy ideálisnak tűnő thai éttermet. És mit ad isten, tényleg jó volt. Ez az a fajta információ, amit esélytelen útikönyvekből megszerezni. Vagy ha sikerül is, mire odaér az étterembe az ember, már ott is ül még harminc külföldi. Nagyjából ugyanígy értük el, hogy a vietnami Halong-öbölben, ne legyünk lehúzva, ami arrafelé sokakkal előfordul. De ezt már megírtuk egyszer.
Hogy rátérjünk a másik vonalra, az utazó alapvetően két dolgot intéz interneten keresztül: szállást és utazást, ez utóbbin belül is főleg repülőt. Számtalan szállásfoglaló honlap működik, és ezek közül is nagyon sok a piac alsó szegmensét, tehát minket céloz meg. Mi többnyire a Hostelworld-öt használtuk, amely ugyan felszámol foglalásonként két amerikai dollárt, viszont cserébe jó nagy a kínálata és tényleg működik. Manapság már viszonylag természetesen az összes itt foglalható szállás mellett ott van a korábbi vendégek véleménye, ami nagyban segíti a kellemetlen meglepetések elkerülését. Logikusan az igazán új, tehát még nem lepukkant szálláshelyeket is itt érdemes keresni, nem az útikönyvben. Itt találtunk például a Red Palm Hostelre, kota kinabalui otthonunkra, egész utunk egyik legjobb szállására. Aki persze igazán ravasz és spúr, az a Hostelworldről lelesi a kinézett szállás nevét, aztán a Google segítségével kideríti a közvetlen email-címét, és így a két dollárt megspórolva jut szobához ugyanott.
Repülőjegy-foglalásra ebben a fapados világban természetesen a konkrét légitársaságok honlapjai a legjobbak. Amerre mi most jártunk, ott szerencsére különösen fejlett a fapados-kultúra, elsősorban a csodálatos Air Asia-nak köszönhetően. Ha egy kicsit előre tervez az ember, hihetetlen fogásokhoz juthat, például amikor ketten repültünk el Dzsakartából Bangkokba összesen 75 amerikai dollárért. Ahol nem járnak fapadosok, érdemes azokkal a honlapokkal foglalkozni, amelyek gyakorlatilag online utazási irodaként működnek. Ezek rendszeres figyelése – mert az olcsó jegyek a legváratlanabb pillanatokban tudnak felbukkanni – nagyon kifizetődő. Mi az Expedia segítségével jutottunk két Dzsakarta-Bécs repülőjegyhez összesen 1128 dollárért, amit eddig senki nem akart nekünk esküdözés nélkül elhinni.
Nem csak repülőjegyeket lehet ám foglalni. Kínában vonatjegyet ugyan még nem nagyon, viszont létezik egy elképesztően hasznos oldal, amely a legtöbb kínai vonat fontosabb adatait tartalmazza. Innét már nagyon egyszerű a járatszámot felírva bármelyik, csak kínaiul beszélő kasszásnál jegyet vásárolni. De az interneten találtuk meg azt a buszcéget is, amelynél olcsóbban senki nem viszi el az embert Tokióból Kiotóba.
Nem folytatjuk tovább Ázsia-specifikus példákkal, mert minek. Akárhova is utazol, a lényeg, hogy az internet nagyon jó barátod. Az más kérdés, hogy ennek köszönhetően szinte lehetetlen az olyan otthoni történésektől elszakadni, amelyekre igazából a franc se kíváncsi.
(A fénykép a tádzsikisztáni Khorogban a készült a helyi - temészetesen a postával és a telkó-központtal egy épületben lévő - internetboltban.)